Szemetes, helyenként hínáros, mohás a föld alatti világ. Egyre több cseppkő hiányzik, amelyeket szerinte nem a látogatók törnek le, hanem az üzemeltető Transilvania Tour cég alkalmazottai. Az üzemeltető tagadja a környezetvédők által is hangoztatott vádakat: a barlang levegőjét melegítő és algásodást okozó túl sok világítást és a látogatók nagy számát.
A Kiskoh (Chiscau) falu közelében található Medve-barlangot öt évvel felfedezése után, 1980-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. A turisták egy 843 méteres szakaszt tekinthetnek meg; a barlang mintegy fél kilométeres alsó része csak a tudományos kutatást végző barlangászok számára hozzáférhető. Mostanában évente mintegy 200 ezer turista keresi fel a természeti képződményt.
A barlang egy furcsa, medvét formázó cseppkőalakzatról kapta a nevét, és ott találták meg a mintegy húszezer évvel ezelőtt élt barlangi medve egyik példányának teljes épségben megmaradt, és ezért ritkaságnak számító csontvázát is.
Veszélyben a Medve-barlang
Hozzá nem értéssel, hanyagsággal és szándékos rongálási szándékkal vádolja a romániai Medve-barlang jelenlegi kezelőit az Erdélyi-szigethegységben található, Európa-hírű cseppkőbarlang felfedezője, Traian Curta.
Attól tart, hogyha nem vigyáznak kellőképpen az egyedülálló kincsre, az könnyen a közeli Bükk-barlang sorsára juthat: avatatlan kezek szinte teljesen elpusztítják.
Traian Curta nyugalmazott bányász, aki 1975-ben elsőnek ereszkedett a márványbányai robbantás által feltárult üregbe, úgy véli, hogy Közép-Európa egyik leglátogatottabb barlangja már nem úgy néz ki, mint hajdanán, amikor ő őrködött a barlang épségén. A Krónika című kolozsvári napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy valamikor havonta kétszer mosták, tisztították a látogatók miatt szennyeződő falakat. Ma már senki nem foglalkozik ilyesmivel.
